Notebookok fajtái, csoportosítása

Ahogyan az asztali PC-knél, úgy a hordozható számítógépek esetében is szerencsés kategorizálni a piacon kaphazó különféle konstrukciók . A csoportba sorolás alapja sokminden lehet lehet, de alapvetõen 3 fõ tényezõ szerint célszerû felosztani õket :
- a felhasználás célja
- a gép mérete
- a kivitelezés

Felhasználás célja szerinti felosztás tulajdonképpen két nagy csoportot különböztet meg:

Munka:
a munkára készült gépek napi szinten sokkal nagyobb igénybe vételnek vannak kitéve. A gyakori mozgatással, és az ebbõl kifolyó apró ütödésekkel, rezgésekkel jobban meg kell bírkózniuk. A munkára használt gépek naponta akár 24 órát is üzemelnek, ezekre is fel kell készíteni õket! Mivel az ilyen gépeket használó vállalatok ezekbõl a modellekbõl akár több tucatot is vásárolnak, elvárják az alacsony meghibásodási arányt, a megbízható mûködést és a kiváló szervízhátteret. Ezen szempontok miatt az üzleti termékvonalak jellemzõen magasabb minõségi színvonalat képviselnek, mint a fogyasztói modellek. Az üzleti és fogyasztói vonalak megkülönböztetésére a legtöbb márka külön családneveket vezetett be. Ezekre a gépekre többnyire Windows XP Professional operációs rendszert telepítenek. Természetesen ezek a gépek az árukban is különböznek "hagyományos" társaiktól.

Kikapcsolódás:
a multimédiás gépeket szórakozásra, játékokra futtatására, kikapcsolódásra szánják a gyártók, nem intenzív használatra, vagy rendszeres mozgatásra. Az ilyen gépek szenzitívebbek, nehezebben viselik a komolyabb igénybe vételeket, karcsúbbak, sérülékenyebbek, de ennek ellenére jó teljesítmény / ár mutatóval rendelkeznek. Meghibásodási arányuk azonos üzemóra mellett magasabb, mint a munkagépeké. Jellemzõen Windows XP Home-mal vagy Linuxszal szerelik õket a még kedvezõbb ár eléréséhez. Ebben a kategóriában jellemzõen két nagy csoport különböztethetõ meg, a saját videókártyával szerelt gépek, illetve az integrált kártyások. A legnagyobb különbség köztük természetesen a grafikai képességeben rejlik. Míg egy "rendes" videókártya minden grafikai mûveletet hardveresen számol ki, addig az integrált kártyák több renderelést szoftveresen végeznek el, ami jelentõs teljesítménycsökkenést okoz.

A méret szerinti csoportosítás szerint három nagy részre osztja a laptopokat:

Desktop replacement (DTR):
a DTR gépek az asztali gépek felváltására lettek tervezve. Lényegük, hogy az asztalra téve, keveset mozgatva lehet õket használni és az asztali gépünkkel közel azonos teljesítményt nyújtanak. Méretük és súlyuk ennél fogva elég jelentõs, nem ritka a 17"-os kijelzõvel és 4 kg súllyal rendelkezõ változat sem. Aki ilyen gépet választ, annak igazából nem a hordozhatóság a legfontosabb, hanem a teljesítmény, viszont elõfordul, hogy néha magával akarja cipelni számítógépét - például nyaraláskor, vagy naponta a munkahelyre, az autóban úgyis elfér alapon. Ezek a gépek rendkívül erõs hardverkiépítéssel rendelkeznek, így gyakorlatilag csak a csúcsteljesítményû asztali konfigurációktól maradnak el, de ma már azoktól is egyre kevésbé. Jelenleg ezek a modellek a legnébszerûbbek a piacon.

Thin & light (könnyû és vékony):
ide általában azok a 13"- 15,4" képátlójú gépek tartoznak, amelyek tömege 1,7-2,4 kilogramm közé esik. Ezek között a modellek között már valóban kényelmesen mozgatható, kompakt és ergonómikus gépek találhatóak, sok üzleti notebook ebbe a kategóriába esik.

SUBnotebook (ultrahordozható):
a 13,3" képátlónál kisebb, jellemzõen 12,1" vagy 10,4" kijelzõvel bíró gépeket nevezzük subnotebookoknak, vagy ultrahordozhatónak, bár az elsõ a méretre, a második a tömegre utal inkább. A subok kis méretüknél és 2 kilogrammnál jóval kevesebb súlyuk miatt igazán mobilisek, rendszeres mozgatásra, sõt útközben való használatra termettek. Ebbe a kategóriába szinte kivétel nélkül üzleti célú valamint LifeStyle modelleket találunk, jellemzõen magasabb árfekvésben. A kis méretnek köszönhetõen az alkatrészeket is az energiatakarékosabbak közül válogatják össze, ezért az ilyen gépek üzemideje jóval hosszabb, mint nagyobb testvéreikéé. Akinek ilyen gépre van szüksége, az folyamatosan úton van, egyik tárgyalásról a másikra szaladgál és nem nélkülözheti a teljes számítógép adta funkciókat, azaz nem elég neki egy PDA. Az ilyen gépekben általában még optikai meghajtó sincs, bár a technika fejlõdésnek, a miniatürizálásnak hála már ebben sem mindig kell hiányt szenvednünk. Sokan vagyunk úgy vele manapság, hogy nem asztali gépünk mellé veszünk egy notebookot, hanem eleve csak egy hordozható számítógépbe fektetünk, megspórolva az asztali gép árát.

Kivitelezés szerint

Hagyományos notebook:
összecsukható, a kijelzõ ráhajtható a billentyûzetre, amely alatt a hardver található. A notebookok túlnyomó többsége ilyen kivitelû.

Tablet PC (slate):
nincs billentyûzet, a kijelzõ és a többi összetevõ egybe van integrálva. az irányítás érintõképernyõvel, vagy egy speciális elektromagnetikus tollal történik. Ezekre a gépekre általában a Windows XP Tablet PC Edition kerül, ami kimondottan ezekre a gépekre iródott. Az ilyen gépek rendelkeznek kézírásfelismerõ szoftverrel is, így lényegében egy digitális jegyzettömböt kapunk, amelyre ugyanúgy írhatunk, mint egy füzetbe. Áruk lényegesen magasabb a hasonló teljesítményû normál notebookoknál, amit a drágább Windows licenc mellett a drágább kijelzõ, és a kisebb kereslet is magyaráz.

Convertible (átalakítható):
ezek a gépek mind hagyományos notebookként, mind tablet PC-ként tudnak funkcionálni azáltal, hogy a kijelzõ nyitott állapotban függõleges középtengelye mentén 180 fokban kiforgatható, és háttal a billentyûzetre hajtható. Ekkor a vezérlés teljesen megegyezik a slate kivitelû tábla gépekével. Hátrányuk a tömeg: mind a hagyományos notebookoknál, mind a tablet PC-knél nehezebbek azonos méretben.

Hibrid:
a hibridek olyan convertible gépek, amelyeknek a billentyûzete lecsatolható, ha felesleges, így megszabadulunk a felesleges tömegtõl. A hibrid gépeknek a jövõben felbukkanhat egy olyan változata is, ahol a kijelzõ nem a teljes gépet, csak egy kisebb akkumulátort és a szükséges elektronikát tartalmazza ahhoz, hogy a vezeték nélküli hálózaton fogadja a gép által elõállított képet, és az utasításokat visszaküldje.

Bár egyesek vitatkoznak arról, hogy a notebook és laptop szavak teljesen felcserélhetõek lennének, a gyakorlatban szinonimaként használjuk azokat. A notebook szó szerinti jelentése jegyzetfüzet, ami a hordozhatóságra, kis méretre és a szövegbevitelre utal, a laptop pedig a lap és a top szavakból lett konstruálva, jelentése kb. „ölre való”. Ez utóbbi elnevezés ugyanakkor megtévesztõ lehet, ugyanis ölbe téve nem ergonómikus a használata, tudományos vizsgálatok pedig rámutattak, hogy a gép alján fejlõdõ hõ egészségügyi kockázatot jelent a férfiak számára.