Ha az ember manapság felkerekedik és elindul valamilyen alkatrészt, vagy számítógépet vásárolni, rögtön a kódnevek tömegével találja szemben magát. Manapság már annyi elnevezés kering az informatika világában, hogy még egy szakavatott embernek is sokszor gondot okoz, hogy melyik elnevezés mit is takar. Nincs ez másképpen a laptopok világában sem. Az ember kézbe veszi a gépet és azon számtalan különféle matrica hírdeti a frappáns kódnevek mögé bújttott technológiákat. Ezen írás a leggyakrabban emlegetett szócska mögé kíván bepillantást nyújtani, nézzük meg mit takar a Centrino szócska.
Centrino
Sok tévhittel ellentétben a Centrino elnevezés nem egy processzorra utal, hanem egy
teljes mobil platformra, mely magában foglalja magát a processzort, lapkakészletet (chipsetet) valamint a vezeték nélküli kapcsolatot biztosító hálózati kártyát is:
- Processzor: Intel Pentium M osztályú processzorok (minden tévhittel ellentétben a Celeron NEM tartozik ide)
- Intel Chipset: az Intel speciálisan ehhez a technológiához kifejlesztett lapkakészletei (855, 915, 945)
- Intel Wireless: az Intel által gyrtott WLAN kártya, ami a vezeték nélküli hozzáférést hivatott végezni
Az ilyen jellegû komplex megoldással elõször az Intel rukkolt elõ a Centrino 2003-as bemutatásával. A dolog igen sikeresnek bizonyult, azóta az eladott laptopok jelentõs része Centrino alapon mûködik. Ennek a technológiának számos elõnye van mivel egységes kiépítésûek, ebbõl kifolyólag megbízhatóbbak és - amire az egész kifejlesztés irányult - jóval energiatakarékosabbak, mint bármely más korábbi laptopkialakítás volt. Az idõ elõrehaladtával a helyzet csak bonyolultabb lett, mivel a technológia fejlõdése nem állt le, egyre-másra jelentek meg az újabb fejlesztésû processzorok. Ez maga után vonzotta a chipkészlet fejlesztését is, míg az egyre bõvölõ internethasználat egyre gyorsabb vezeték nélküli kártyákat igényelt.
Az évek során három Pentium M processzor, két lapkakészlet és három vezeték nélküli kártya generáció látott napvilágot. Az elsõ két Pentium M processzor a Banias valamint Dothan kódnévvel ellátott modellek az Intel 855 (Odem) lapkakészletre épültek, míg a harmadik Pentium M generáció (Sonoma) az új Intel 915 (Alviso) chipsetet használta. Ezáltal a lapkakészletek alapján két Centrino platformot különböztethetünk meg, melyek generációkon belül is eltérõek lehetnek.
Processzorok
Banias
Az elsõ generációs Pentium M processzorok a Banias kódnevet kapták. Ebben debütált az energiatakarékos mûködést megvalósító Speedstep technológia, mely a processzor sebességét dinamikusan tudja változtatni, azaz ha semmilyen komoly mûveletet nem kell végeznie, akkor "lebutítja" magát, teljesen visszaveszi a teljesítményét, és ezáltal a fogyasztását is. Ezeknek a modelleknek még nem volt külön számuk mint a késõbbi változatoknak. A három Pentium M generáció közül már koránál fogva is ez volt a leggyengébb változat. Akkumulátor üzemidõ tekintetében valahol középen foglalna helyet. Minden Banias processzor 130 nm-es gyártástechnológiával készült, 400 MHz -es buszsebességre volt képes és 1 MB L2 cache-el rendelkezett. Leggyorsabb változata 1.7 GHz -es volt.
Dothan
A második generációs Pentium M processzorok a Banias továbbfejlesztésébõl jöttek létre, és bár nem nyújtották a Sonoma teljesítményét, mégis ezek voltak a legkevesebbet fogyasztó változatok. A rendszersín sebessége még mindig 400 MHz volt. Leggyorsabb típusa a 765-ös modellszámú, 2.1 GHz-es változat volt. A Dothanel 2 MB gyorsítótárral rendelkeztek, és 90 nm -es gyártástechnológiával készültek. Ennél a szériánál már megjelentek a modellszámozások melyek rendszerint 5-ösre végzõdtek. (Létezik egy 705-ös modell is, 130nm-es gyártástechnológiával, 1MB L2 cache-el!) Az energiatakarékosság immáron méginkább elõtérbe került, ezért két új, módosított változatot is piacra dobtak: az egyik a LV (Low Voltage, vagyis alacsony feszültségû) sorozat, melyek nemcsak kisebb magfeszültségen, hanem alacsonyabb órajelen is mûködtek. Ezek a 718 és 738-as modellszámú változatok. (az LV típusok mindig 8-asra végzõdnek, a 718-as még 130nm-es). Az LV-nek is volt egy még kevesebbet fogyasztó ULV (Ultra Low Voltage - ultra alacsony feszültségû) változata melyek már mindössze 1.1 valamint 1 GHz -es sebességen üzemeltek. A 713, 723 és 733-as jelzésûek (mindig 3-asra végzõdik a modellszámuk, a 713-as még 130nm-es).
Sonoma
A harmadik Pentium M CPU generáció neve Sonoma, amit a mai napig sokan chipset névnek hisznek, pedig nem az!. A modellek számozása mindig 0-ra végzõdik (730-780, 1,6GHZ-2,26GHz), az LV változat 758 és 778-as számot (1,5-1,6GHz), az ULV pedig 753-at és 773-at kapott (1,2-1,3GHz). A Sonoma processzorok is 90 nm -es gyártási technológiával készültek és 2 MB gyorsító tárat tartalmaztak hasonlóan az elõzõ típushoz. Itt azonban a jelenlegi leggyorsabb változat 2.26 GHz -es és 533 MHz -es rendszersínnel üzemelnek, kivéve az LV és az ULV változatokat, ahol a 400MHz-es FSB maradt meg.
Chipsetek
i855 - Odem
A két jelenleg forgalomban lévõ Centrino lapkakészletbõl ez az elsõ és legrégebbi. Felszereltségében és teljesítményében megjelenésekor sem számított hatalmasnak, azonban a legjobb akkumulátor üzemidõt biztosítja a mai napig. A 855-ös lapkakészletben egycsatornás DDR 333-as memóriavezérlõ, PCI és AGP csatoló, egy SoundMax hangchip, valamint az Intel Extreme Graphic 2 integrált videó vezérlõ kapott helyet. A grafikus mag alkalmatlan volt minden komolyab játék futtatására azonban rendkívül energiatakarékos.
i915 - Alviso
A második lapkageneráció jelentõs teljesítménybeli és felszereltségbeli elõrelépést jelentett, hiszen új grafikus mag - Intel GMA (Graphic Media Accelerator) 900 - hangchip - Azalia 7.1 Auido - valamint kétcsatornás DDR2 memóriavezérlõ is belekerült. Ezért ha egy notebookban DDR2 memória van biztosak lehetünk benne, hogy Intel 915 lapkakészletre épül. Ezeken felül PCI Express csatolóval is rendelkezik és a rendszersín sebessége is meg növekedett. A sor új technológiának köszönhetõen ez a lapkakészlet többet fogyasztott mint elõdje, cserébe viszont jobb teljesítményt is kaptunk.
A három vezeték nélküli kártya
A Centrino platform harmadik fõ eleme, mely egyben a legegyszerûbb a vezeték nélküli kártya. Az elnevezésük és számozásuk elég egyértelmû, és idõvel csak egyre gyorsabbak lettek. Ezek a vezérlõk igen megbízhatóak és sok más gyártó megoldásainál jobban használhatók. A három modell a következõ:
- Intel 2100B - 802.11b vagyis 11 Mbps sebességre képes
- Intel 2200BG - 802.11b (11 Mbps) és 802.11g (54 Mbps) vagyis maximum 54 Mbps sebességre képes
- Intel 2915ABG - 802.11a (11 Mbps), 802.11b (11 Mbps) és 802.11g (54 Mbps) maximum 54 Mbps sebességre képes
A Centrino új generációja - Centrino Duo
2006 elején jelentek meg az elsõ kétmagos, 65 nm-es csíkszélességgel készült új Intel processzorok, amellyel együtt lezárulni látszik egy korszak a processzorgyártó történelmében és új éra veszi kezdetét. Az új mobil processzor mellé természetesen új platform is dukált, így színre lépett az új generációs Centrino.
Processzorok
Yonah
A Yonah neve szinte a kétmagos CPU szinonímájává vált az Intel mobilfrontján, de a processzornak létezik egy egymagos változata is, melynek alapján a gyártó Core Solo vagy Core Duo márkanévvel illeti a terméket. Hogy platformszinten is megkülönböztethetõvé váljon az eltérés, a gyártó a Core Solo processzorra utaló Centrino márkanév mellett alkalmazza a Centrino Duo jelzést is, így a noteszgépeken az új dizájnt követõ logóra ránézve azonnal kiderül, hogy egy- vagy kétmagos CPU-val szerelték a noteszt. Az új Centrino függetlenül attól, hogy milyen processzort tartalmaz, egy kódnév alatt fut. Ez egy kaliforniai megye: Napa. A márkanév mellett a processzorok eddigi modellszámozása is módosult, mely a korábbi rendszerhez képest talán valamivel egyértelmûbben utal a lapkák fogyasztására, illetve típusára. Az eddigi szisztéma szerint továbbra is léteznek majd „ultra-alacsony” (U jelzéssel kezdõdõ), „alacsony” feszültséget kérõ példányok (L jelzéssel), valamint normál változatok (ezek típusjelzése T betûvel kezdõdik). Külön kategóriát jelentenek az „extrém”teljesítményfelvételû modellek (E betûvel jelölve), melyek a csak ritkán hordozott, nagy teljesítményû DTR kategória gépeibe kerülhetnek majd. A betût követõ elsõ szám a processzormagok számára, az ezt követõ három számjegy pedig közvetve az órajelre utal.
Az új processzorok energiafelvétele azonban - a két mag miatt - egy kicsit megnõtt a Pentium M változatokhoz képest (a Core Solo fogyasztása nem). Pedig az Intel mindent megtett ennek kiküszöbölésére. A jó öreg Speedstep technológia mellett számtalan újdonságot felvonultat. Ezek többek közt a Dynamic Power Coordination, mely segítségével a magok egymástól függetlenül is tudnak mûködni, így akár olyan extrém eset is lehet, hogy míg az egyik mag 100%-on dolgozik, addig a másik akár sleep módban is lehet. További energiát spórolhat a rendszer a Dynamic Bus Parking technológiával, melynek révén a processzorral karöltve a lapkakészlet is kikapcsolható bizonyos alacsony energiafelhasználású fázisokban. Ugyanígy képes a magoktól függetlenül kikapcsolni magát a processzor 2 megabájtos, megosztott másodszintû gyorsítótára (Dynamic Cache Sizing), ekkor az adatok ideiglenesen a rendszermemóriába kerülnek. A core Duok másodlagos gyorsítótárának a kezelése is igen érdekes: a megosztott, összesen 2 megabájtnyi L2 cache mindkét processzormag számára felkínálja teljes kapacitását, így például az egyik végrehajtóegység akkor is a teljes mérettel gazdálkodhat, ha a CPU energiatakarékos módban kikapcsolta a másik magot. A dinamikus, közös cache-használat elõsegíti a gyorsítótár lehetõ legjobb kapacitás-kihasználását, mindemellett lényegesen csökkentheti a rendszerbusz forgalmát is.
Chipset
Calistoga
Az új Centrino Duo platform a megújult processzor mellé természetesen egy új chipsetet is kapott, mely tulajdonképpen nem más, mint az asztali számítógépekben már jól bevált i945 mobilgépekbe plántált változata.
Az új chipset nem sokban múlja felül a sikeres elõdöt: PCI Express és a Serial ATA technológiák támogatása már korábban adott volt, itt annyiban változott a helyzet, hogy az ICH7M-DH típusú déli híddal immáron nem négy, hanem maximum hat PCIe x1 port vehetõ igénybe. Maradt az egycsatornás Ultra-ATA és a maximum két egységet fogadó Serial-ATA vezérlés, a maximum nyolc USB 2.0 port és a High Definition Audio hangrendszer. Alig változott a grafikus vezérlõ is, az egyetlen említésre méltó újítás, hogy a mag órajele 333 MHz-rõl 400 MHz-re nõtt, mely az energiatakarékosabb mûködést elõsegítendõ 133 MHz-re csökkenthetõ. A lapkakészlet memóriavezérlése is maradt a régi, annyi változással, hogy az i945GM/PM már nem támogatja a DDR memória használatát, így az új Centrinóra épülõ noteszgépekbe már csak az alacsonyabb feszültségû, energiatakarékosabb (és magasabb órajelû) DDR2 modulok kerülhetnek. Ezeket természetesen párosával is beszerelhetjükk a gépbe, így a memória kétcsatornás üzemmódban is használható. A maximális memória mérete 2 GB-ról 4 GB-ra nõtt.
Drót nélkül
Kis mértékben, de megújult a vezeték nélküli technológia is. Egyetlen új protokollal bõvült a dolog, az új vezérlõ támogatja a 802.11e QoS protokolt is. Jelentõsebb változás a csatolófelületen következett be: a kétsávos (2,4 és 5 GHz), háromnormás (802.11a/b/g) Intel PRO/Wireless 3945ABG vezérlõ egy teljesen új kártyaformátummal illeszkedik a rendszerbe. A korábban alkalmazott Mini-PCI-t a MiniCard váltotta fel.
A jövõ - Centrino Duo 2?
Írásunk idején már kapható a Merom kódnéven ismert, már a következõ generációs architektúrához tartozó, 64 bites, kétmagos mobilchip. A Merom beleilleszkedik a jelenlegi Centrino Duo platformba, jidén azonban az új processzor új hardverkörnyezetet kap, a Santa Rosát, amely új chipkészletet és hálózati vezérlõt jelent. A Santa Rosa több olyan újítást vezet be, melyek igyekeznek a fogyasztást csökkenteni. A Santa Rosa a Merom processzoron kívül a Crestine lapkakészletet tartalmazza, amely a Napa részét képezõ Express 945GM és 945PM mobil lapkakészletek utódja. A Santa Rosa komponense még a Kedron, a következõ generációs WLAN lapkakészlet, amely a WiMAX vagy a 802.11n (valószínûleg mindkettõt) vezeték nélküli hálózatokat támogatja. A Santa Rosa platformon felbukkanó Kedron lapkát kimondottan a nagy sebességû 802.11n vezeték nélküli hálózathoz fejlesztették.
A Crestine lapkakészlet minden bizonnyal a mainál nagyobb teljesítményû grafikus magot tartalmaz, amely támogatja a DirectX 10-et is.