Egy kis nosztalgia...

Kezdetek...

Amióta Neumann lefektette elveit, emberek százait foglalkoztatta a gondolat, milyen lenne, ha a számítógépünket magunkkal tudnák cipelni. Több kísérlet is történt a computerek hordozhatóvá tételére, de az igazi áttörés a '70-es években történt.
1973-ban Alan Kay "álmodta meg" milyen is egy igazi laptop. Álmát Dynabook-nak nevezte el. Masinája egy átlagos könyv méretû, hordozható számítógép volt, ami vezeték nélküli hálózati csatlakoztatást, jó minõségû színes képernyõt és igen nagy számítási teljesítményt foglalt magába. Álma végül csak álom maradt, de Kay meggyõzte a Xerox kutatási vezetõit, hogy dolgozzanak az elképzelésén. Végül megépítettek az akkor rendelkezésre álló legkomolyabb alkatrészekbõl egy gépet, mely a keresztségben az Alto nevet kapta. Maga a masina 256 KByte memóriával, egérrel, cserélhetõ merevlemezes háttértárral rendelkezett, ami a maga korában egyedülállónak számított. Grafikus felületû operációs rendszere szöveget és képeket is képes volt megjeleníteni képernyõjén, sõt hálózati képességekkel is felruházták: az elsõ modemes munkaállomásnak tekinthetjük. Kay a hardver megálmodása után szoftvereket is tervezett, ezek tekinthetõek a mai grafikus felületek õsének.
Az elsõ gép, amit arra terveztek, hogy mozgatható legyen, valószínûleg az 1975 szeptemberében megjelent IBM 5100 Portable volt, már ha valaki a 28 kg-os súlyát hajlandó volt cipelni :) Méretre nem volt nagyobb egy IBM írógépnél és a 370-es sorozatához hasonló operációs rendszert kapott.
Ezen kis masina azzal büszkélkedhet, hogy õ volt az elsõ széles körben reklámozott és terjesztett személyi számítógép, mely minden szükséges elemet tartalmazott. Sajnos az átütõ siker elmaradt, elterjedését hihetetlenül magas ára megakadályozta - az alapkiépítés ára 5975 $ volt és csak korlátozott példányszámban adták ki.
A gépben egy mágnesszalagos egysét szolgáltatta a háttértárat, a megjelenítésrõl pedig egy 5"-os, 64 karakteres képernyõ gondoskodott. Az 5100-as végül úgy maradt meg az emlékeinkben, mint a késõbbi sikersorozat legelsõ példánya (5110, 5120, 5150-IBM PC és 5160-IBM PC/XT).

Az 5100-as echnikai adatai:

Gyártás: 1975. szeptember - 1978
Beépített nyelv: APL vagy BASIC, vagy mindkettõ;
Billentyûzet: 74 billentyû numerikus- és nyíl-billentyûkkel;
CPU: IBM beépített áramkör 1,9 MHz;
RAM: 16 KByte (1x-4x);
ROM: 32 vagy 64 KByte;
Kijelzõ: 64 karakter x 16 sor (grafika, szín nincs)
Súly: 28 kg; Ár: 5975 $-tól (BASIC 16 KB) 19975 $-ig (BASIC+APL 64 KB).

Persze ez a gép még nem tekinthetõ klasszikus laptopnak, de ezek megjelenésére sem kellett sokáig várnunk. Viszont az, hogy melyik gép nyeri a megtisztelõ "Minden Laptop Õsapja" címet, a mai napig vita kérdése. A címért 3 gép szállhat ringbe, mégpedig ezek:

1. 1979-ben készült el a Grid Compass a Grid Systems Corporation védnöksége alatt, W. Moggridge tervei alapján. A gép állítólag NASA megrendelésre készült, de egy biztos: a NASA ezt használta a korai '80-as években, az ûrprogramjában. A Grid Compass 340KByte rendszermemóriával, grafikus kijelzõvel rendelkezett és egy magnézium tokban "lakott".

2. Manuel Fernandez is beállt a tervezõk sorbába, és egy kompakt kis gépet tervezett. A terv megvalósítására  létrehozta a Gavilan Computer-t és elkészítette az elsõ mûködõképes laptopot 1983 májusában. Néhányan azt állítják, hogy a Gavilan volt az elsõ teljes értékû laptop.

3. A legtöbben azonban azt a nézetet vallják, hogy az elsõ igazi hordozható számítógép az Osborne-1 volt. Adam Osborne könyvkiadótól nem volt idegen a számítástechnika. 1971 novemberében az õ tollából jelent meg a leírása a világ elsõ mikroprocesszorának, az Intel 4004-esnek. A 80-as évekre végleg az informatika felé fordult, megalapította az Osborne Computer-t és elkészítette az Osborne-1-et 1981-ben.
Az Osborne-1 rendelkezett egy 5 colos kijelzõvel, modem porttal és 2 darab 5.25 colos floppy meghajtóval, valamint egy nagyobb csomag szoftverrel és, akkumulátorral is. Az Osborne-1 egy Zilog Z80-as processzorral (4MHz) volt felszerelve és 64K memóriája volt. Mivel ekkor még nagyméretu, grafikus LCD panelek nem voltak, egy CRT kerül bele. Bár monitor sem volt túl nagy (5"), így is 11 kiló lett a gép súlya.
A gép ára 1900 dollár alatt volt. Az eladások rohamosan emelkedtek és rövid ido alatt elérték az Osborne által hon áhított tízezres példányszámot. Az OSBORNE-1 sikeréhez nagyban hozzájárult a szoftvertámogatás és a versenyképes ár.

A '80as évek elején aztán felpezsdült a világ. Szinte minden önmagára adó cég megkezdte a saját hordozható számítógépének gyártását, forgalmazását. Ezekbõl néhány a teljesség igénye nélkül:
1981-ben az Toshiba is ringbe szállt és piacra dobta a maga "hordozható" számítógépét a HX-20ast.
1982 januárjában a Microsoft két tagja Kazuhiko Nishi és Bill Gates is elkezdte tervezni saját gyártású laptopját, amihez már az ekkoriban újonnan kifejlesztett folyadékkristályos kijelzõt használták. Ez az év még egy fontos dolog miatt vált mérföldkõvé a számítástechnika és a laptopok történetében, 1982 februárjában 3 barát, név szerint Rod Canion, Jim Harris és Bill Murto megalapították a COMPAQ vállalatot, és még ugyanennek az évnek a végén bejelentették legelso terméküket a Compaq Portable-t. Ez volt az elso PC klónok egyike, mely Késobb a Compaq Portable I. nevet kapta. Kilenc inches monitorával, két 5 1/4" 360K-s floppy meghajtójával és DOS kompatibilitásával, valamint teljes méretu billentyûzetével nagy sikert aratott.
1983 az igazi áttörés éve. Rohamos ütemben kezdenek terjedni a laptopok. Ezt az érát olyan híres masinák jellemzik, mint a Radio Shack által kifejlesztett Tandy TRS-80 Model 100, vagy a NEC PC-8401A Starlet és az Epson PX-8. Ekkorra válik divattá a felhajtható kijelzõ és az LCD képernyõ, ami már vektoros grafika megjelenítésére is alkalmas volt.
Igen nehéz feladat lenne megmondani, hogy melyik volt az elso PC kompatibilis laptop, de az kétségtelen, hogy ezen a téren a legnagyobb sikert a Toshiba T1100 aratta 1985-ben.
De hogy 1984 se maradjon ki a felsorolásból, ez év februárjában az IBM is kitett magáért az IBM 5155 típusjelzésû laptopjával.
1986 újabb fontos év volt a hordozható számítógépek életében, ekkor jelent meg ugyanis az IBM PC Convertible, amely már igazi "laptop" számítógép volt. A PC Convertible Intel 8088 processzort, 256 kbyte memóriát és két 3,5" floppymeghajtót tartalmazott. Az 5,4 kilogramm tömegu PC Convertible saját alkalmazásokkal (szövegszerkeszto, naptár, számológép, telefonkönyv) került forgalomba és 3500 dolláros ára ellenére igen jól fogyott. A számítógép soros és párhuzamos portokkal is fel volt szerelve, viszont akkumulátora nem volt. Az IBM gépének külseje ugyanazokat a stíluselemeket hordozta magán, amelyek a pár évre rá megjelent IBM PS/2 kapcsán kaptak nagy nyilvánosságot. 
A következõ említésre méltó dátum az 1989-es esztendõ, ami számtalan újdonságot hozott. Ekkor került piaca a világ elso A/4 méretu notebook gépe, a Compaq LTE. A számítógép 8086 vagy 80286 (LTE/286) processzorral készült, 640 kbyte memórát, beépített floppymeghajtót és 20 Mbyte-os merevlemezt is tartalmazott (a merevlemez csak az LTE/286 változathoz volt rendelheto). A 9 (LTE/286 esetében 10) inches, háttérvilágításos LCD kijelzo még monochrome volt, de már 640x200 pixel megjelenítésére volt képes. Az alapgép MS DOS 2.11-el volt szerelve, míg az LTE/286-ot MS DOS 3.11-gyel forgalmazták. A Compaq LTE volt az elso olyan sikeres PC notebook, amelyet akkumulátorról is lehetett használni.
1989-ben jelent meg az UltraLite névre hallgató hordozható gép, ez volt az elsõ "notebook" stílusú gép a piacon.
De ez az év még bõvelkedett ujdonságokban. Ekkor lépett színre az Apple is, és kiadta az elsõ hordozható Machintost, amit késõbb "Powerbook"-nak neveztek el.
De az esztendõ kétség kívül legjelentõsebb eseményea a Poqet PC megjelenése volt, amelyet 22x10x2,5 centiméteres méretei miatt joggal nevezhetünk a világ elso Handheld PC-jének. Az akkumulátorral együtt csupán fél kilogrammot nyomó számítógép 8088 processzorra épült és MS DOS 3.3 operációs rendszert futtatott. Az operációs rendszer és az elore telepített szoftverek (szövegszerkeszto, számológép, naptár, telefonkönyv) a gép ROM-jában kaptak helyet. A készülék 640 kbyte memóriát és egy 640x200 pixeles felbontású monochrome LCD kijelzot tudhatott magáénak. A ceruzaelemrol muködo Poqet PC két PCMCIA Type-I foglalatot tartalmazott. A számítógép számos szaklapban elnyerte az év leginnovatívabb termékének járó díjat.
Innentõl kezdve a fejlõdés üteme felgyorsult. Minden részletre kitérõ leírást immár nehéz lenne belesûríteni a rendelkezésre álló szûk helyre, ehhez még egy komolyabb könyv is kevés lenne. Ezt figyelembe véve csak a fõ csapásvonalakat fogom ismertetni, egy-egy jellemzõ példával illusztrálva.
1990: A Compaq már Intel i386SX processzorral felszerelt notebookot is kínált vevoinek. Az LTE/386s névre keresztelt számítógép 20 MHz-es processzort és 2 Mbyte memóriát tartalmazott. A készülékhez felárért akár már 84 Mbyte kapacitású merevlemezt és külso CD-ROM meghajtót is lehetett rendelni. A számítógépet MS DOS 3.11 operációs rendszerrel szállította a Compaq.
1990-ben jelent meg az Intel i386SL processzor. Ez volt az elso olyan lapka, amelyet kifejezetten hordozható gépek számára fejlesztett ki. Az i386SL az akkumulátor kímélése érdekében 5 helyett 3,3 Voltos feszültséggel muködött, valamint energiatakarékos funkciókkal is rendelkezett. A 855 ezer tranzisztort tartalmazó chip 20 és 25 MHz-es változatban volt hozzáférheto. Az i386SL-re épülo elso notebookok egyike a Compaq LTE/Lite volt, amely 25 MHz-es processzorra épült és már alapkiépítésben is tartalmazott 40 Mbyte-os merevlemezt. Felárért a notebook 80 vagy akár 120 Mbyte-os meghajtóval is rendelheto volt. A készülékhez dokkolóállomás is készült, amelyben két ISA bovítohely kapott helyet, illetve külso billentyuzetet, monitort és egeret is lehetett csatlakoztatni hozzá.
1991: a Microsoft bemutatta a Microsoft BallPoint Mouse-t, azaz a hanyattegeret (trackball), amelyet kifejezetten a laptopokhoz terveztek.
1992: Az Intel i486SL processzor premierjén mutatta be az IBM elso ThinkPad noteszgépét, a 700C-t. A 700C volt az elso notebook, amelyben 10,4 hüvelykes színes TFT képernyo és az újdonságot jelento "TrackPoint" mutatóeszköz kapott helyet. Ez a gép már csupán 2,6 kg-ot nyomott, merevlemezének kapacitása pedig a korban tekintélyesnek számító 120 MByte-ra rúgott. Az IBM-nél az a legenda terjed, hogy a ThinkPad név egy kávészünet alatt született meg. A történet szerint az IBM egyik kutatója kivett egy noteszt a zsebébol, amelyre THINK szó volt ráírva. Állítólag innen ered a ThinkPad elnevezés. Ebben az évben érett meg az Intel és a Microsoft munkájának a gyümölcse és bemutatták az APM-et (Advanced Power Management), vagyis a fejlett energiagazdálkodás elvét a laptopokhoz.
1993: megjelentek az elsõ PDA-k (Personal Digital Assistant), a sort az Amstad PenPad gépe nyitotta meg. A hordozható gépeken használt operációs rendszerek 1996-ban kezdtek elválni az asztali gépekétõl azzal, hogy a Microsoft megjelentette a kimondottan PDA-kra kifejlesztett Windows CE 1.0 operációs rendszerét. Az ugyancsak 1996-ban megjelenõ Palm Pilot gépek pedig már azok szívét meghódították, akik nem értettek az informatikához, csak notesznek, zsebszámológépnek vagy telefonregiszternek akarták és tudták használni a számítógépüket. A sikerhez persze szükség volt egy újdonságra: a memóriakártyák elterjedésére biztosította a sok adat mozgóalkatrész nélküli tárolásának lehetõségét.
1994-ben mutatták be a világ elsõ mobil processzorát az Intel gondozásában, amely 75 MHz-en mûködött. A 3,2 millió tranzisztorból álló lapkán alkalmazták elõször az ún. Voltage Reduction technológiát, ami lehetõvé tette a CPU számára, hogy feszültsége a rendszerbuszénál alacsonyabb lehessen.
Ugyanez a processzor került a világ elsõ olyan noteszgépe, amely beépített CD-ROM-ot kapott: ez volt az IBM ThinkPad 755 CD.
1996 áprilisában debütált a piacon a Toshiba Libretto 20, a világ elso PC-kompatibilis sub-notebookja. A készülék súlya 1 kg alatt volt, mérete épphogy meghaladta egy VHS kazetta méretét. Az apró számítógépben egy 75 MHz-es 486-os szív dobogott, ezen felül a gép alapkiépítésben 8 Mbyte memóriát és 270 Mbyte-os merevlemezt tartalmazott. A 6,1 hüvelyk átlójú színes TFT kijelzo legfeljebb 640x480 pixel (VGA) és 65 ezer színárnyalat megjelenítésére volt képes.
1997 a multimédiás MMX utasításkészlettel felruházott Pentium processzor mobil változatának megjelenési éve. A 4,5 millió tranzisztort tartalmazó chip volt az elso Intel processzor, amelyet 0,25 mikronos csíkszélességgel gyártottak. A fejlett gyártástechnológiának, valamint az ún. Órajel-kapuzás alkalmazásának köszönhetoen a chip fogyasztása jelentosen csökkent az elodeihez képest, illetve lényegesen magasabb órajelet tudott elérni. A Pentium MMX bemutatásakor 200 és 233 MHz-es kivitelben volt elérheto, de késobb 266 és 300 MHz-es változatban is megjelent.
1998 tavaszán jelent meg az Intel Pentium II mobil változata, az év végén pedig debütált a mobil Celeron. Mint ismeretes, a Celeron az Intel alsó árkategóriás processzorcsaládja. A Celeron mobil változata csak az alacsonyabb mûködési feszültségben tér el az asztali gépekbe szánt változattól, azaz nem tartalmazza azokat a fejlett energiatakarékos funkciókat, amelyeket a mobil Pentium család igen.
1999-ben az AMD is belépett a hordozható számítógépek piacára, a vállalat ugyanis piacra dobta a K6 processzor mobil változatát, amely kedvezo ára miatt rendkívül népszeru volt a gyártók körében.
Az Intel 1999-ben jelentette be a mobil Pentium III processzort, amely elsoként tartalmazta a SpeedStep technológiát. Ennek lényege, hogy akkumulátoros üzem esetén a processzor órajele és feszültsége is lecsökken, ezzel energiát takarítva meg. A mobil Pentium chipek fejlodése mindmáig töretlen, mára megjelentek a kétmagos változatok is, sõt vásárolhatunk alacsony (Low Voltage) és ultra-alacsony feszültségu (Ultra-Low Voltage) változatokat is.
2000 õszén jelent meg a világ elso mobil grafikus processzora (GPU), az NVIDIA GeForce2 Go, amely Dell Inspiron 8000 és a Toshiba Satellite csúcskategóriás notebookokban debütált a piacon. A GeForce2 Go lehetové tette a mobil számítógépek felhasználóinak, hogy az asztali gépeket is igénybe vevo valódi 3D grafikus alkalmazásokat futtassanak, igazán megfelelo sebességen.
2001-ben az AMD piacra dobta az asztali gépekben nagy sikert arató Athlon és Duron processzorainak mobil változatát, illetve bejelentette PowerNow! névre hallgató technológiáját. A PowerNow! Az Intel SpeedStepjéhez hasonlóan a processzor órajelének és feszültségének csökkentésével kíméli az akkumulátort. Az AMD technológiája másodpercenként többször is megvizsgálja, vajon a processzor mennyire van leterhelve és ennek függvényében módosítja az órajelet, illetve a feszültséget.
2002 tavaszán került forgalomba az Intel Pentium 4 processzor mobil változata. A chipben található továbbfejlesztett SpeedStep technológiának köszönhetoen a chip fogyasztása messze elmarad az asztali változatétól.
2002 novemberében a Microsoft bejelentette Windows XP Tablet PC Edition operációs rendszerét és ezzel egyidoben piacra kerültek az elso Tablet PC számítógépek is. A Tablet PC-k általában 1,5 kilogramm körüli tömegu számítógépek, amelyeknek mérete megegyezik egy mini-notebookokéval. A 10 vagy 12 hüvelykes kijelzore elektromágneses elven muködo tollal lehet írni, a számítógépek operációs rendszere (Windows XP Tablet PC Edition) képes a kézírás felismerésére, így az adatbevitel egyszeru. Egyes Tablet PC-k valóban csak kézírással vezérelhetok, másoknak azonban saját billentyuzete is van, amelyet be lehet csukni.
2003 januárjában mutatta be az Apple rekordnagyságú, 17 hüvelykes kijelzovel felszerelt Powerbook Titanium noteszgépét. A megjeleníto felbontása 1440x900 pixel, képaránya pedig 16:10. A szupervékony és extrakönnyu alumíniumtvözetbol készített számítógépházban alapkiépítésben 1 GHz-es PowerPC G4 processzor, NVIDIA GeForce4 Go 440 videovezérlo és 512 Mbyte DDR333 SDRAM kapott helyet.
A gépben természetesen SuperDrive meghajtó található, amely CD és DVD lemezek írására és olvasására egyaránt használható. Ez a notebook volt a világon az elsõ, amely szériafelszerelésként tartalmazott 54 Mbps sebességu vezeték nélküli hálózati vezérlot.
Az utolsó jelentõs dátum 2003. március 12, amikor is az Intel útjára indította a Centrino technológiát.
Centrino különféle chipek együttese, egy processzort, alaplapi lapkakészletet, és vezeték nélküli hálózati vezérlõt, ún. wi-fi chipet tartalmaz. Technikai szemmel a legjelentõsebb fejlesztést a csomag Pentium M néven ismert processzora jelentette, amely korábban nem látott, rendkívül fejlett energiagazdálkodási képességeket vonultatott fel, így fogyasztása más termékek töredéke is lehetett. Korábban az Intel és más domináns gyártók is mindössze az asztali gépekbe tervezett processzorok minimálisan igazított változatait kínálták notebookokba. A Centrino, az Intel piaci súlyából kifolyólag, új korszakot nyitott a notebookok történetében.
Az Advanced Micro Devices (AMD) 2005 márciusában indította útjára elsõ saját notebook processzor márkáját, a Turion 64-et. A Turion 64 a már korábban megismert Opteron és Athlon 64 processzorokkal majdnem teljesen azonos felépítésû, a különbség az alacsony fogyasztásra való finomhangolásban rejlik. A 64-es szám azt jelzi, hogy a chip a 64 bites AMD64 kiterjesztést is kezeli, igaz ennek gyakorlati jelentõsége a Windows Vista megjelenéséig megkérdõjelezhetõ, mivel kevés 64 bites alkalmazás áll rendelkezésre, jellemzõen teljesítményéhes, professzionális célszoftverek. Ennek megfelelõen a legtöbb turionos notebookot 32 bites Windows XP-vel szállítják továbbra is. A Turion család két fõvonalra oszlik jelenleg, az MT és az ML jelölésûekre. Ezek a fogyasztási kategóriát jelzik: az MT az alacsonyabb, az ML a magasabb fogyasztást jelzi. Analógiaként az MT megfeleltethetõ lenne az Intel LV, azaz low-voltage chipjeivel. A betûk után látható szám pedig a relatív teljesítményre igyekszik utalni: minél magasabb, annál erõsebb a chip.
Intel Core Duo/Solo: az Intel 2006 januárjának elején mutatta be a Pentium utódjának szánt Core márkacsalád elsõ tagját a Yonaht (Jónás). Jónás a világ elsõ kétmagos mobilchipje. Ugyan a Dothanre alapul, lényeges módosításokat eszközöltek rajta annak érdekében, hogy tovább javuljon a teljesítménye. A Yonah-nak létezik egy processzormaggal rendelkezõ változata is, mely az azonos órajelû Dothaneknél valamivel nagyobb számítási teljesítmény elérésére képes szerényebb áramfogyasztási mutatók mellett. A kétmagos Yonah maximális fogyasztása ugyanakkor csekély mértékben nõtt egymagos elõdjéhez képest, ugyanakkor nem leterhelõ feladatokat (böngészés, szövegszerkesztés, hang- és videolejátszás) kisebb energiafelvétellel végez el.
Jelenleg az Intel a Core2 Duo processzorral szerelt gépei a csúcsmodellek, míg AMD vonalon a Turion64 X2 lapkák a legerõsebbek.